Szolfézs 2019

 

Általános tudnivalók a szolfézsról és a szolmizációról

 

Kinek van szüksége rá és miért?   Szinte mindenkinek!

 

Sokan szeretik, általában a magyar zenetanárok, de majdnem annyian elutasítják, sok zeneiskolás is…

 

Erről a témáról sok tévhit és mítosz létezik.

 

A szolfézs egy régi logikus zenepedagógiai rendszer. Már az egyiptomiak, a görögök és az indiaiak is felfedezték és használták, nem csak Kodály és a magyar szolfézstanárok.

 

A tanulás folyamatáról általában.

 

Például, sokan szeretnek sakkozni. Hogyan lehet megtanulni azt? Ismerni kell a sakkbábuk nevét,  tudni kell, hogy hogyan lehet velük lépni, azaz megtanulni a lépéseket a játékszabályokat. Ezeket általában egy sakk könyvböl vagy egy sakk klubban, tanfolyamon lehet megtanulni.

 

Aki zenélni akar annak hasonló a feladata. Ismerni kell a hangfokok (hanglépcsők) nevét és a hangok közötti zenei szabályokat. Amit másként zeneelméletnek is lehet mondani. (Ettől a szótól, hogy „zeneelmélet“ sokan elriadnak, azaz feleslegesnek tartják.)

 

Mi van konkrétan szolfézs szó, mint fogalom mögött?

 

A szolfézst, mint zenei tanulási rendszert nem Kodály találta ki hanem egy középkori itáliai szerzetes: Arezzoi Guido. Az ő feladata az volt, hogy a fiatal növendékeknek egyházi, liturgikus énekeket tanítson. Ezt ő úgy tette gyorssá és könnyűvé, hogy a zenei fokokat összekötötte egy akkoriban ismert melódiával.

 

A Szent János-himnusz (Ut queant laxis) dallama úgy épül fel, hogy minden dallamsor egy-egy fokkal magasabbról indul, mint az előző. A dal alapos megtanulásával a dalsorok kezdő szótagjait az egyes fokokhoz kötötték, ennek segítségével pedig más dallamokat is gyorsan megtanulhattak.

 

A zene szabályainak a megértése legközvetlenebbül a mindenki által hozzáférhető hangszerrel, magával az emberi hanggal érhető el.

 

A szolfézs, mint zenei tanulási módszer azt jelenti, hogy a hallható hét fő hangfognak- amik a zene alkotóelemeinek felelnek meg - nevet adunk. Úgy mint: dó ré mi fá szó lát ti dó. Ilyen megnevezések nélkül szinte semmiről sem lehet beszélni, tárgyalni.

 

Tehát, a szolfézs a hét hangfok neve és hallható zenei lépcsőfokkal való összekapcsolása. Mindegyik hangfok egy hang szótaghoz kötődik, az reprezentálja őt. De nem elég a neveket ismerni, hanem azt is kell tudni hogy, milyen összefüggések, szabályok és erők vannak a hangok között. Vagyis a játékszabályokat.

 

Senki se tudna sakkozni, ha nem ismeri a bábuk jelentését, nevét és nem tudja, hogyan kell velük lépni.

Ehhez hasonlóan aki zenélni akar, annak ismernie kell hangok hangzását, nevét és a játékszabályokat, azaz a zeneelméletet.

Ebben semmi akadémikus vagy misztikus dolog nincs. Minden zenész, Kodálytól egy lagzis zenészen keresztül a heavy metal gitárosig ezt gyakorolja.

 

Szolfézs alapok

Ez egy teljesen érthető logikus folyamat és rendszer. Nem elvont zeneteória, hanem a praktikus, a gyakorlatban előforduló és hallható események leírása.

 

De nem csak a szerzetes jött erre rá, hanem valaki, vagy többen Indiában is. Ők természetesen más neveket adtak a hét hangfoknak: sa ri ga ma pa da ni.  A szisztéma, az elv ugyanaz. Indiában mindenki így tanul meg egy tradícionális szép népdalt, mert ott a népzenében nem ismerték a vonalas kottarendszert. Milyen sok kitűnő indiai zene és énekes van, én nagyon szeretem őket!

 

Van, aki számokkal jelöli a fokokat: 1 2 3 4 5 6 7.

Amint látod, tulajdonképpen mindegy, hogyan nevezzük őket, a lényeg az, hogy a nevek mögötti zenei fogalmat, a fokokat halljuk és értsük, a többi csak megszokás kérdése.

Azáltal, hogy a szótagok a zenei lépcsőkkel össze vannak kötve, illetve azokat reprezentálják, kiindulópontot adnak a hallásunknak.

 

Ez azért óriási segítség, mert így a zenéről konkrétan tudunk beszélni, a szabályait pedig le tudjuk írni. Így tudunk a zene nyelvén társalogni egymással.

Ezt a rendszert nem csak régi magyar népdalok alapján lehet alkalmazni, hanem mindenféle zenére, mert a fő zenei téglák száma hét.

 

Akinek az átlagosnál jobb a hallása és veleszületett érzéke van a hangok harmonikus viszonyához, annak nincs nagyon szüksége erre, mert minden hangviszonyt hall és érez, anélkül hogy megnevezné azokat a folyamatokat.

Egy jó író nem tudja megmondani hogy ő miért talál olyan találó és szép szavakat, amikkel jó mondatokat képez.  Petőfi Sándor nem járt költői-irodalmi-egyetemre.

 

Tehát a szolfézs, azaz e fogalom mögött lévő rendszer, annak tud nagyon segíteni akinek csak átlagos hallása, érzéke van a zene iránt. Mint például nekem, ezért  nagyon sokat segített.

 

Természetesen először a hallást kell fejleszteni, azaz sok zenét hallgatni és aztán a halott fenoméneket kell megnevezni. Általában írni és olvasni akkor tanulunk, amikor már tudunk beszélni.

 

A hangok szótagokkal,( „szolfézs“) való megnevezése segítségével még azok is meg tudják látni, érteni a zene felépítését, akik nem tudnak kottát olvasni. Egy példa erre.

A “János Bácsi” című dal elején előforduló hangok a rendszer felépítésével így válnak könnyebben láthatóvá.  Jelmagyarázat: Hangfokok: 1=Do 2= Re 3=Mi

 

Já- nos bá-csi,  Já- nos bá-csi,

Dó-ré- mi-dó   dó-ré-  mi -dó

1    2    3   1      1    2     3     1 

 

Itt nézd meg most a hangos kottával.

Jelmagyarázat a kottafejben:  D = dó R = ré 3 =mi  F = fá  S = szó stb.

 

 

A hang-fokokat lehet természetesen számokkal is megnevezni illetve énekelni de, jobb és szebb a hang szótagokat kiejteni és főleg énekelni. Próbáld ki most rögtön, hogy melyik hangzik jobban.

 

Egy-két- három- egy | egy -két- három-egy

vagy

Dó-ré-mi-dó | dó-ré-mi-dó stb.

 

Szerintem még szebben hangzik és könnyebb énekelni az indiai hang szótagokkal:  sa - ri- ga- sa | sa- ri -ga- sa.

Azért szebb, mert ők a magánhangzókat (a,i stb) úgy választották ki, hogy könnyebben lehessen énekelni és szebben hangozzanak.

Mire jó a szolmizáció?

Fejleszti a hallást, a tiszta és pontos éneklést, az intonációt. Lehetővé teszi különböző egy-, vagy többszólamú dallamok hallás után való leírását.

Ez egy nagyon fontos képesség, minden jó zenész tudja és használja ezt.

 

Az Omega együttes a pályafutása kezdetén sok dalt a Luxemburgi Rádió állomáson halotta és hallásból ismerték fel a dal szerkezetét dallamát és akkordjait. Ez teljesen kézzelfogható gyakorlati dolog volt, mert ezt a számot utána egy klubban élőben eljátszották.

 

A szolfézs tehát önmagában véve nagyon hasznos, így lehetséges, hogy a diák frusztrációját legtöbbször nem is a módszer okozza, hanem maga a tanár, vagy ahogy ő a módszert a gyakorlatban bemutatja. De ezt a hibát nem szabad a szolfézs módszerre fogni.

 

A szolmizáció végső soron olyan rendszer, amely a hangok belső rendszerét tárja föl, amely a hangmagasságok viszonyáról reálisabb képet ad, mint a hangközök, intervallumok összehasonlítása.

 

Tehát összefoglalom hogy a cikk végén valami fontosat vigyél magaddal:

A zene alapvető tulajdonsága, hogy fokozatosan, lépcsőzetesen van felépítve. Az európai zenében tizenkettő fokozatot ismerünk, de leginkább csak hetet (7) használunk. Ezek képezik a természetes dúr-hangsort, amiből a zenénk áll (javarészt). A zenei bábuk heten vannak. Ez a sorrend: dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti, és ez periodikusan megismétlődik. Így tudunk a hét hangszótaggal sokkal több hangot leírni.

 

Egy zongorán 88 billentyű, azaz hangmagasság van, de hét hangszótaggal le lehet őket írni, mert a sorrend periodikusan ismétlődik. A zenei fok és a hangmagasság különböző fogalmak.

 

Mi a hétfokú zenét használjuk általában, és ez a hét fok sokféle hangmagasságon keresztül válik hallhatóvá.  

Mindegyik zenei lépcsőfok egy hangszótaghoz kötődik, az reprezentálja őt. A zenei szótagok a gyakorlatban is nagyon hasznosak. Ha a zenei hallásban és memóriában a hangszótagok (azaz a szolmizációs hangok) és a valódi, hallható lépcsőfokok összekötődnek, akkor egy hangszótagokkal (tehát szolmizációs hangokkal) leírt dallamot már könnyen el lehet képzelni, és így el lehet már énekelni is.

 

Szolfézst tanulni egy könyvvel

Akit ez a téma mélyebben érdekel annak ajánlom a „Legyen a zene a Tiéd!“ módszert és könyvemet. Ennek a segítségével mindenki képes gyorsan megismerni a zene játékszabályait.

 

Bemutatom és gyakran használom a szolmizációs rendszert. Kifejlesztettem egy egyénei infografikát, aminek a segítségével sokkal könnyebben meg lehet látni és érteni a hangok közötti összefüggéseket. 

 

Ez egy új módszer, amely bemutatja a hangok közötti erőket, amiknek az ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a zene lényegét.

 

Aki ismeri ezeket az erőket és szabályokat (hogyan hangzik több hang egyszerre jól, az ellenpont szabályai) az tud egy saját zenét, dalt is írni.

Ehhez is készítettem egy útmutatót, mely lépésről-lépésre ad segítséget.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Tetszett ez a cikk?

Szeretnél  hasonló cikkeket, tippeket a zenéről olvasni?

 

Értesülj a legújabb zeneelméleti, zene tanulási tippekről. Iratkozz fel a blog értesítőre és kapsz egy e-mailt, amikor hasonló cikk érkezik.

 

Note: Please fill out the fields marked with an asterisk.

Write a comment

Comments: 0