Zene az algoritmusokon keresztül?

 

 

Csalás vagy művészet?

 

Hogyan hozzák létre az algoritmusok az új zenei darabokat...

 

 

David Cope programjával egy bomba robbant a zenei világba, pontosabban a zeneszerzés területén. Ez talán egy új zenei korszakhoz vezet.

Ez egy igaz történet!

Douglas Hofstadter (Godel, Escher, Bach bestseller könyv szerzője) különleges jellegű koncertet szervezett, a zongorista Bach stílusában három darabot játszott, de csak egy volt Bach  kompozíciója. Ezután a közönségnek ki kellett találnia azt, hogy melyik darab volt az igazi. A közönség által választott darabot a számítógép azaz egy algoritmus alkotta!

 

"Bach az egyik kedvenc kedvenc zeneszerzőm," - nyilatkozta Dr. Larson, az egyik résztvevő a New York Times-ba. "A csodálatom a zene iránt mély és kozmikus, és nagyon zavaró, hogy az embereket számítógépes programmal, illetve zenével meg lehet csalni."

A számítógép által készített klasszikus zene

Egyetlen számítógépes terület sem érdekel engem annyira mint a számítógépes zene. Évek óta lenyűgöz, hogyan lehet egy számítógép segítségével zenét készíteni.

 

Ez lehetővé teszi, hogy sokan, akik nem játszhatnak hangszeren, vagy akiknek nincs ilyen jó hallásuk, mélyebben élvezhetik a zenét. Sokan látják és tapasztalják, hogy a számítógépek nagy segítséget, lenyűgöző előrelépéseket hoztak számunkra szinte minden területen.

 

Most itt arról akarok írni, hogy zeneszerzőknek is új lehetőségeket kínálnak, amelyek csak most kezdenek lassan világosodni.

 

A számítógépes zeneszerzés történetének egyik nagy neve David Cope. Amerikai szerző, zeneszerző, tudós és egykori zenei professzor a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemen.

 

Fő kutatási területe a mesterséges intelligencia és a zene. Olyan programokat és algoritmusokat ír, amelyek elemezik a meglévő zenét, és új kompozíciókat hozhatnak létre az eredeti  zene stílusában. Hagyományos zenészként és zeneszerzőként kezdett, és számos művet szerzett amiket  vilag sok különböző táján adtak elő.

 

Egy program, amelyen dolgozott, „Kísérletek a zenei intelligencia” (más néven E.M.I vagy Emmy), néven lett ismert.

 

E.M.I egy elemző program, amelyik az adatbázisában lévö zene minták alapján állit össze darabokat, amik megfelelnek annak a zenei stílusnak, zenei műfajok ami az adatbázisban tárolt, anélkül azokat a  darabokat pontosan megismételné.

David Cope folytatta a munkát, amit E.M.I, -vel kezdett el és elkezdte szisztematikusan használni a programot, hogy ezt a zenei adatbázis-alapra vonatkozó kreativ folyamattal (az úgynevezett EMI- stílusú) egészen új műveket alkosson. Miután igy új darabokat hozott létre, a saját munkájában olyan mintákat vett észre, amelyeket még soha nem látott. E megfigyelések alapján kezdte megváltoztatni saját stílusát.

 

Sztravinszkij állítólag azt mondta: "Jó zeneszerző kölcsönöznek, nagy zeneszerzők lopnak."

Cope sikeresen használta az E.M.I-t, hogy megtörje a zeneszerzői blokádját, és folytassa operájának a komponálását. 

 

Az operája befejezése után,  Cope az E.M.I-t  bevetette  az új művek összeállítására különböző legendás zeneszerzők stílusában. A zeneszerző zenéjének jellegzetes részét az adattárba illesztette, majd az összegyűjtött információval új művek létrehozására használta őket.

 

Cope több könyvet is írt, és elkezdte gyűjteni és rögzíteni az E.M-I kompoziciojait. Bach volt az első választása, hiszen sok darabot írt  és könnyen azonosítható stílusa volt. Az E.M.I szerzett zenét Bartók, Brahms, Chopin, Gershwin, Joplin, Mozart, Prokofjev stílusában és még és még a saját D. Cope) stílusában is.

 

A következő felvételhez "Számítógépes zenei alkotás" Cope emberi zenészeket használt az E.M.I által készített darabok lejátszására. Ezek a művek Vivaldi, Mozart, Bach, Beethoven, Chopin, Rachmaninov és Stravinsky stílusában voltak.

 

"Az EMI arra kényszerít bennünket, hogy másképpen hallgassunk, nézzünk a nagyszerű zenei műalkotásokra, és csodálkozzunk, honnan jöttek, és milyen mélységben vannak" - mondta Hofstadter a The New York Times-nak. “Egyik darab se tud- amit az algoritmusok alkottak ilyen színvonalat felmutatni”

 

Az E.M.I egy teljes szimfóniát is összeállított Mozart stílusában, amelyet 1997-ben a Santa Cruz Barokk Fesztiválon mutatták be. 

 

Ezek az E.M.I által alkotott darabok nemcsak a zene, hanem a sok ember nézeteit is kihivják, és megkérdőjelezik, hogy a számítógépet, algoritmusokat hogyan lehet használni a művészetben.

Az E.M.I olyan zenét készített, amely megtudta téveszteni a klasszikus zene legismertebb rajongóit.

 

Ezek az E.M.I által alkotott darabok nemcsak a zene, hanem a sok ember nézeteit is vitatták, de arról is, hogy a számítógépek hogyan használhatók az egész művészetben.

Az E.M.I olyan zenét készített, amely megtéveszteni tudta a klasszikus zene legismertebb rajongóit, ugyanakkor a meglévő művek bevitelére is támaszkodott.

 

Az E.M.I. engem meglep és megriaszt, mondta Hofstaeder. Az E.M.I nem hoz létre saját stílust, hanem csak a korábbi zeneszerzőket utánozza.

 

Egy Különösen jól kivitelezett munka egy Vivaldi stílusában készült zenedarab.

A YouTube-on lehet megnézni a  videót. is, amelyet egy számítógép csinált. Tehát a zenét és a videót is!

A tudomány támogatja a művészetet

Miért nem lehetne eddig még nem ismert módon zenét szerezni? Ennek lenne értelme. Ha a szépség jelen van, akkor nem számít, hogy azt ember vagy egy algoritmus fejlesztette, hozta létre. A zene mindig zene, függetlenül attól, hogy ki vagy mi teremtette.

 

Zenei kocka játék

 

Zenei algoritmusok már jóval a számítógépek előtt is léteztek.

 

A zenei kockajáték egy olyan rendszer, amely zenei kompozíciókat hoz létre egy véletlenszerű generátor segítségével (ebben az esetben a kocka). Zenei kockajátékokat a 19. század első felében igen kedvelték, főleg zongorára írt darabok voltak.

 

J.Pirnberger zeneszerzőtől származik valószínűleg a legrégebbi “kockás” zeneszerzési módszer. A legismertebbet azonban W. A. Mozart szerezte

 

Idővel ez a fajta komponálási módszer  azonban eltűnt. Csak a 20. század második felében kezdték el emlékezni ezekre a kompozíciós rendszerekre, amelyeket ezután tovább fejlesztettek annak érdekében, hogy az elektronikus számítógépes technológia megjelenésével automatikusan generált zenei darabokat állítsanak elő.

 

A módszer igen egyszerű: a játékos a darab minden ütemét találomra választhatja ki. az adott anyagból, dobókockával.  Miután a kiválasztott ütemeket a mellékelt táblázat alapján elrendezi, máris készen áll mű:  a saját szerzeménye.

 

Ma a kockajátékok számítógépes verziójában lévő kották egyéni ütem fájlokból állnak, és a kockát a véletlenszám-generátor helyettesíti. Ezután az ütemeket  a mellékelt ütem táblázat szerint új fájlba állítják.

 

Gyakorlatilag minden zenei kompozíciónak matematikai alapja van.

A zene és a matematika között szoros kapcsolat van. A zene sok tekintetben a matematika alkalmazása, és ezt sok zeneszerző megértette és kihasználta ezt a kapcsolatot.

A zene legtöbb alapvető elmélete matematikai képletekkel fejezhető ki. A hangfokok és a hármashangzatok a frekvenciaarányok halmaza, amelyek egy egyenletre hasonlítanak.

 

De azt is állították, hogy Mozart és Beethoven algoritmusaikat használták, amikor összeállítottak

 

Mozart képlete valószínűleg elsősorban a termelékenység növelésére irányult. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan gyorsan és hatékonyan kellett dolgoznia, ennek ellenére a képlet elemei jól ismertek a zeneszerzők körében.

 

A matematikai eszközök használata Beethoven zenéjébe is beágyazódott. Beethoven állítólag képes volt bővíteni a vokális előadásról, az ellenpontról és a matematikai eszközökkel való összhangot.

Ezért az egyik legjobb hely, ahol információt kereshetünk a matematika és a zene közötti kapcsolatáról.

A csoportelmélet fogalmát a híres szimfóniáinak összeállítására használta.

 

Természetesen ez csak egy lehetséges értelmezés, ahogyan az emberek dolgoznak, de valószínűleg soha nem leszünk képesek eljutni a rejtvény mergfejtésére. De csak ez a bizonytalanság teszi a hang-játékot egy izgalmas kalanddá.

 

Ha sokkal mélyebbre ásnánk, akkor találnánk többet ezekből az egyszerű szerkezeti formákból amelyek együtt vannak, vagy van-e más még  a zene mögött?

 

Kíváncsi lettél?  

A  “Legyen a zene a Tiéd!” és című könyvemben egy egyszerű, zenei kockajátékot mutatok be. De még más sok fontos és érdekes zenei szabályt is.

 

Tehát ma már a számítógépek már elválaszthatatlan részei a zenének. A  21. században  számítógép és a zenei algoritmusok az ember egyik legintimebb és hasznos kiegészítője lehet.

 

Sőt még így legintimebb hangszere is, ami segithet a zene a kotta megismerésében. 

 

Tetszett a cikk? Szeretnél hasonló cikkeket, tippeket kapni?

 

Iratkozz fel a blog értesítőre és kapsz egy e-mailt, amikor hasonló cikk érkezik:

Note: Please fill out the fields marked with an asterisk.


Számít a Te véleményed is!

Write a comment

Comments: 0